2012. október 7., vasárnap

És megint elrohant egy év

Drága Kisfiam!

Holnap hazaköltözünk a nagymamáéktól, egy hónap után újra otthon alszunk. Még itt, a mamáéknál megünnepeljük a születésnapodat, elfújod a gyertyákat a tortádon és megkapod az ajándékodat. Két gyertya lángját figyeled majd tágra nyílt szemekkel, és ha nem vigyázunk, megfogod őket. Mert kíváncsi vagy, szeretsz kísérletezni, a tűzzel játszani, a legutolsó határig elmenni. Semmiről nem akarsz lemaradni, ez hajt újabb és újabb kalandokba.

Tudom, fájni fog, hogy hétfőtől nem a mamával reggelizel, a papával nem mentek ki a kertbe almát szedni, nem locsoltok virágot a mamával, nem fekszel a papa mellé focimeccset nézni. És nem ülsz este Be. ölében a telefonját piszkálgatva, és Bo. nem jön be a fürdőszobába, hogy lelocsolja a hátadat. Sírni fogsz, amikor elköszönünk tőlük. Még jobban megszeretted őket az elmúlt egy hónap alatt, és remélem, hogy megérted: nem örökre veszünk búcsút tőlük. Ők a családod, nagyon szeretnek téged. Dávidot is hazavisszük, és örülök, hogy nem fogod kérni: őt hagyjuk inkább a mamáéknál. Áti, ahogy te hívod Dávidot, fontos neked, amikor este, elalvás előtt felsorolod, hogy kiből áll a kicsi családunk, elmondod, hogy anya, apa, Áti, Andris, és közben mutatod, hogy az ott az anya, az ott az apa, az ott az Áti, te pedig az Andris vagy. Te találtad ki ezt a játékot, és mi apával boldogan mondjuk utánad, hogy anya, apa, Áti, Andris. Mindig magadat mondod utoljára, és Dávidot soha nem felejted el.

A hajamat rendszeresen festetni fogom, különben látszódna az összes ősz hajszálam. A második 365 napban megsokszorozódtak, ebben biztos vagyok. Te vagy a legakaratosabb emberke a világon, akivel eddig találkoztam. És a legbátrabb is, hihetetlen kitartással ragaszkodsz az elképzeléseidhez, és bárkivel szembeszállsz, aki korlátozni próbál. Próbálj meg halkabban üvölteni / visítani / hisztizni, kérlek. Anyád-apád idegrendszerének védelmében.

A kórházban nagyon fájt, hogy csak az egyik fiamat ölelhetem magamhoz a nap bármelyik percében, és nagyon fájt, hogy láttam a szemedben: Dávid születése, ami az élet egyik legszebb ajándéka (számodra is az lesz, ha apával ügyesen csinálunk mindent), szétrombolja azt a világot, amiben addig éltél, ahol apa és anya egyedül a tiéd volt. Hamar visszataláltunk egymáshoz, két hét után végre a tenyerembe csúsztattad a kezedet, amikor táncolni hívtalak, és idővel elfogadtad, hogy született egy testvéred. Néha kéred, hogy tegyem vissza Dávidot az ágyába, és inkább csak ketten játsszunk. Azt gondolom, ez belefér. Imádom, amikor kikiabálsz a szobából, hogy anyaaaaaaaaaaaa!, amikor nevetve menekülsz előlem kergetőzés közben, amikor átöleled a nyakamat és hozzám bújsz.

Lenyűgöz az ügyességed és a kreativitásod. Még most sem értem, hogyan tanultál meg biciklizni a háromkerekűvel. Egyedül. Néhány nap alatt.

Azt kívánom, hogy még nagyon sokáig tegyen boldoggá a falevelek közé emelkedő szappanbuborék. És Shakira csípőrázását se und meg soha. És olyan aranyos, meg jószívű, meg vicces barátaid legyenek, mint Pocoyo.

Köszönöm, hogy az anyukád lehetek.

Boldog születésnapot, Andris, nagyon szeretünk, Kisfiam.


13 megjegyzés:

roza írta...

Isten éltesse még nagyon-nagyon sokáig:):):)

Katity írta...

Nagyon-nagyon boldog másodikgyertyátelfújós születésnapot kívánok Andrisnak!

dorw írta...

én olyan szentimentális hülye lettem vénségemre... *szipp*

Sok boldogságot Andris! (És sok ajándékot! ;) )

(P.-t találtam, de csak spanyolul. Úgy is jöhet?)

teide írta...

Boldog születésnapot kívánok a nagyfiúnak! :-)

Orsi írta...

Isten éltesse sokáig Andrist! :)

wf írta...

Isten éltesse Andrist!

Zebranyúl írta...

Szabad-e csendben könnyeket törölgetni?:) Boldog szülinapot Andrisnak!

Szeri írta...

Boldog születésnapot, Andris!:)

Andi írta...

Boldog születésnapot Andrisnak!

Edina írta...

Boldog Szülinapot Andris! :)

Tabby írta...

Utólag én is boldog születésnapot kívánok Andrisnak! :9

Nani írta...

Nagyon boldog születésnapot Andris!!

csibike írta...

Köszöni szépen a nagyfiú :)