Mintha érettségiznék...

Mióta babát várok, a gyerekkel rendelkező barát- és havernőimmel folytatott (egyelőre rövidre szabott) csajos-világmegváltós csevegések új árnyalattal bővültek, ugyanis Az Élet olyan, hogy egy ANYA nem megy el szó nélkül egy LEENDŐ ANYA mellett, tőlem függetlenül Az Állapotot pakolja a beszélgetés első, második és harmadik helyére, minden más csak ezután következhet, ha egyáltalán marad rá idő, jön a saját terhesség részletezése, a szülési és szoptatási élmények nosztalgikus ecsetelése és persze kapom a tanácsokat, hogy ezt így, azt meg úgy, pusztán szeretetből és törődésből, a tapasztalat okán, mert a terhesség és a szülés univerzális téma a nők között, belépő Az Anyák Világába, egy nagy családba, ahol nem a vérségi kötelék számít, hanem az anyaság ténye. Végül is a társadalom női része anyákból és nemanyákból áll, szóval, nem meglepő ez a közösségi szellem. Kezd érlelődni bennem a gyanú, hogy a terhesség és a szülés tulajdonképpen hasonlít az érettségire: Egyfajta vizsga, ahol teljesíteni kell, itt is vannak kidolgozásra és megtanulásra váró tételek, például A szülés 'A tétel', a 'B' meg legyen 'Természetes vagy császár?. Aki első gyerekét várja-szüli, többé-kevésbé tart a tételektől és az egész ismeretlen procedúrától, mint az érettséginél, olvasott vagy szájhagyomány útján terjedő információkra hagyatkozik, izgatottan várja, hogy sorra kerüljön, eljöjjön végre A Nagy Nap és ANYA lehessen, maga mögött tudva a húzósabb-könnyebb tételeket. Igénybe lehet venni segítséget, akár az érettségin, jó, nem atlaszt, szöveggyűjteményt, számológépet, hanem orvost, szülésznőt, dúlát és miegymást, de lényegében itt sem oldja meg más a feladatokat - sem a várandósság, sem a szülés alatt. Ami engem illet, például az irodalom érettségimre alig készültem valamit, mert hittem abban, hogy azt a  tételt kapom, amit én szeretnék - optimista típus vagyok, mondtam már? Nem így történt, úgyhogy az elmúlt évek alatt magamba szippantott tudásanyagra és az IQ-mra támaszkodva improvizálnom kellett, ami kiválóan sikerült. Nos, mivel nekem már most sok(k) a terhes-szülős információáradat és képtelen vagyok Az Állapotommal foglalkozni a nap huszonnégy órájában, azt hiszem, a terhességem és a szülésem sem fogja nélkülözni az improvizatív elemeket.