Szeretném leszögezni, hogy ma este nem azért röhögtem ki a gyereket, mert kegyetlen anya vagyok, hanem mert ez a gyerek olyan, hogy röhögtet. A délutáni szunyánk elhúzódott, fél hét körül ébredtem. Nyújtózkodva fordultam a bal oldalamról a hátamra, a művelet közben combközépig lecsúszott rólam a takaró: a pocakom ott domborodott pőrén. Pőrén és kicsit furcsán. A látvány simán kulcsmomentuma lehetne egy újabb Alien-filmnek, én azonban nem rettentem meg, mert egyrészt egy barátságosan berendezett lakótelepi nappaliban feküdtem, nem pedig egy véres-nyákos horrorjelenetben (az majd a szülőszobában esedékes), másrészt elég régóta tudok arról, hogy terhes vagyok, ergo egy gyerek fészkelődik bennem, egészen konkrétan a sajátom, és ez a tény abszolút feledteti az alienérzést. Nos, a hasam igen csálén állt, a megszokott gömbölyűsége egyszerűen eltűnt. A köldökömtől jobbra sík terepet láttam és éreztem, mintha nem is lennék terhes, a köldökömtől balra pedig egy kéttenyérnyi dudort - leendő elsőszülöttünket. Gondolom, annyira belemerült az együttalvásunkba, hogy kényelmesen elterpeszkedett a bal oldalamon, aztán ott is maradt, hiába fordultam ébredésnél a hátamra. Meglepetten nyögtem ki, hogy hoppá, aztán elkezdtem röhögni, mert nagyon vicces volt. A röhögés nem rázta vissza sarjunkat középre (vagány gyerek ez, mit neki egy földrengésszerű rázkódásokkal járó kacaj), így óvatosan megtapogattam a dudort (értsd: nagyon finoman ráhelyeztem a kezemet a hasamra, majd végighúztam rajta az egyik ujjamat), hátha megérzem a fiúnk fejét vagy egyebét, de annyira nem vagyok bátor, hogy gyurmamódra nyomkodjam, úgyhogy fogalmam sincs, milyen sarjdarabot éreztem a kezem alatt. Masszív dolog volt, biztos összekucorodott szunyálás közben, jó hely lehet az ott, a köldökömtől balra. A röhögés után nagyon megilletődtem, csak súgni mertem neki, hogy szia, kisfiam. Még soha nem fordult elő, hogy így a kezem alatt éreztem a gyerek egész testét, eddig csak rúgott és cápáskodott, ez a kitüremkedéses alakítás teljesen új.
Egyébként az egyik hiteles könyv szerint ivadékunk már harminc centi, súlyra meg fél kiló kenyér. Remélem, ránk hasonlít és a mai mutatványa alapján nem egy 500 grammos bajor rozscipóra.
7 megjegyzés:
igen, ez már a következő szint a kapcsolatotokban. :)
mikor enyémgyerkőc először mutatta meg magát én úgy meglepődtem, hogy csak sikkantani tudtam ijedtemben. utána jött a röhögőgörcs és a teljes elérzékenyülés. :)
Ilyen csáléságra nem emlékszem, de máskor te légy szíves, fényképezőgéppel menj el a délutáni alvásodra!
teide
Ilyen jelenség nálam is előfordult, csak Bence a másik oldalt preferálta. Konkrétan 38 hétig a jobb oldalamon pöffeszkedett, növesztgette magát, még csak eszébe se jutott átkúszni a másik oldalra. Aztán megutálta ha a hátamra feküdtem, és ezt erőteljes még jobb oldali elnyomással jelezte. Akkor volt nagyon gáz, mikor a születés napján-programcsászár-majd' 1 órán át várnom kellett egy beteghordó ágyon, a hátamon feküdve, hogy összeálljon a műtői team. Na azt nagyon utálta. Meg én is.:))
Nekem - gyermektelennek - a minap nézőként részem volt egy amniocentézis vizsgálatot végigélvezni, majd részletezem a bogon. Ded 15 centis, ott nyomogatták félre az útból, amíg a tű belehatolt a placentába (jól írom?). Valami eszméletlenül kőkorszaki vizsgálatnak tűnt a mai ultrahangos világban....
Mama nagyon jól viselte, de nekem lett vizes a tenyerem. S belegondoltam, hogy basszus, az ott egy DED, ne nyomogassátok!
..blogon, bocs.
kisrumpf: Sajnos, az nem szimpla vizsgálat, nem az ultrahang alternatívája, ráadásul vetélési kockázata van és előfordul, hogy muszáj megcsinálni.
margelis: Csak az egyik oldaladon tudtál aludni? :)
teide: Neked nem randalírozott egyik vagy másik oldalon? :)
dorw: Nagyon vicces és nagyon megható :)
Csibike, félreértettél. Tudom, hogy nem az ultrahang alternatívája, tudom, hogy meg kell csinálni (37 éves az ismerős), csak amikor már annyi mindent meg tudnak nézni úgy, hogy közben nem kell bökögetni az embert húszcentis tűkkel, akkor ez a vizsgálat (a többihez képest) határozottan kőkorszakinak tűnt. Erre céloztam.
Megjegyzés küldése