Pillanatképek I.

Azt tervezem, hogy több rövid bejegyzést írok a hétvégén (a másik blogomba is talán), de lehet, hogy a cápagyerek mást akar, mint például az előbb: Alig pötyögtem ide, hogy akar, felébredt és az ébren-vagyok-kezdődjön-a-móka sírásával magához hívott. A mókakirályfi megkapta az ébredés utáni mosoly- és pusziadagját, illetve dögönyözését, a hasára fordítottam és beraktam hozzá az egyik plüssoroszlánt, hogy elszöszöljenek egymással, amíg én cápafogadásra alkalmas játszótérré alakítom a nappali kanapéját. Olyan öt perc után értem vissza a gyerekhez, ez a kép fogadott:

Nem tudom, mit csinált egymással az oroszlán és a gyerek, mindenesetre ez utóbbi határozottan az alvás jeleit mutatja. Miután feltúrta az ágyát, a mókakirályfi egyszerűen elaludt játék közben, kezében a plüssállat piros bigyójával. Gondolom, a szájához akarta emelni, csak arra már nem volt ideje, rajtaütött az álom. Az oroszlánt nem néztem meg közelebbről, de ő is gyanúsan csendben van.