Ha kettesben vagyunk a fiammal, a nehezebb dolgok megemelése úgy néz ki nálunk, hogy én emelek, Andris pedig teljes átéléssel és kivörösödött fejjel nyög, és ökölbe szorítja az összes kezét.
2012. február 6., hétfő
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
5 megjegyzés:
Csak ne vidd túlzásba az emelgetést! Tényleg! Meg lehet azt oldani terhesen, hogy ritkábban emeled fel a nagyobb gyerkőcöt? Vagy ez a 2. terhességnél már nem annyira para dolog?
Nem, ugyanolyan gyakran emelem, mint nemterhesen (és dobálom, lóbálom satöbbi), csak már nem bírom sokáig tartani a kb. 11 kilóját, kényelmetlen a hasamnak :) Amíg nincs panaszom, emelhetek, simán leviszem lépcsőn a babakocsi+gyerek súlyt is, mert muszáj, ha egyedül vagyok és pl. piacra megyünk. Azért odafigyelek, hogy ne hasból emeljek, de egyelőre nincs olyasmi, amit ne csinálnék (a hordozó használatán kívül), gondolom, ez a fázis később jön el.
A második terhességnél már nem lehet pihenni, kénytelen vagy mindent csinálni, ami az adott naphoz/gyerekhez tartozik, nincs lazsálás, legalábbis nálunk :)
ügyesen csinálod, nem is lesz bajod :) én a másodikkal építkeztem és mentünk álló nap építőanyagot keresni, és tök jó éreztem magam - ha nincs gond, akkor ez nem betegség, hanem másállapot :)
Mikor "kapunk" pocakos fotókat? :)
miskolczi: Fogalmam sincs, nekem olyan, mintha csak tegnap raktam volna fel a legutóbbit :)
Elf: Az kemény azért... :) Tény, ilyen fittnek még soha nem éreztem magam terhesen.
Megjegyzés küldése