Andrist babaszánkóval lepte meg a középső sógornőm, ma avattuk fel, illetve itthon már beleülhetett az egyre kevésbé babaképű (nem az apjáról van szó), hogy szokja, de amúgy is olyan, hogy mindent ki akar próbálni. A szánkózás lényegét a hóban értette meg (a konyhaköves siklás annyira nem hozta lázba), kurjongatással biztatta az apját, aki magára vállalta a szánhúzó husky szerepét.
Sir Andrew néha kérdő tekintetet vetett a husky-ra, hogy indulhatnának-é már vagy örökre egy helyben kell ücsörögnie.
A ded egy idő után engedett a belső késztetésnek és nekiállt hómentesíteni a járda mellett sorakozó (fogalmam sincs, milyen célt szolgáló) csöveket, mert kíváncsi volt, mi bújik meg a hó alatt. A cső teteje. A játszótéren is csőmániás, ott üreges az egyetlen, Andris gondosan kikapirgálja belőle a homokot. Ha már tud beszélni, megkérdezem, miért nem maradhat a homok a csőben.
A hóban úgy totyogott, mint a farnehéz pingvin...
... és ezen a képen nem azért hasal, mert elesett, hanem mert belevetette magát, ugyanis feltett szándéka volt, hogy kiássa a járdát a hó alól.
Lenni vagy nem lenni?, kérdezné Hamlet a koponyára bámulva, ebben a jelenetben azonban Sir Andrew nem kérdezett semmit, csak nézte, hogy hó. Valószínűleg a koponyát is ilyesmi pillantással méregette volna.
Aztán intett az apjának, hogy hé, pincér! szabadítsa meg ettől a fehér izétől, plusz legyen olyan tüneményes és segítse álló helyzetbe. Valamiért abban a hiszemben éldegél a gyerek, hogy képtelen egyedül talpra állni homokban / sárban / hóban, pedig de, ha sokáig noszogatom, elszánja magát és felkecmereg. Most B. gyorsan felnyalábolta a hóból, mert rendes apa.
5 megjegyzés:
Klassz ez a babaszánkó, még nem láttam ilyet.
Én a hétvégén "rendes" szánkóban (na jó, nem rendes, mert ezen volt háttámla, meg karfa, hogy leesésbiztos legyen) húztam három gyereket. Jó volt, és az edzés is kipipálva!
édi :) és mit szólt ehhez a sok hideg fehérséghez?
Tök jó, hogy a Cápa ilyen hóbarát :-)) Petra nem bírja elviselni, ha havas lesz a csizmája, meg a kesztyű viselés sem igazán a kedvence, reménykedem, hogy jövőre jobb lesz a helyzet.
Nézz be hozzám, van neked ott valami meglepi!
Ferilka: A kesztyűt mi annyira betűrjük a kabát ujjába, hogy nem tudja kihúzni, aztán megfeledkezik róla.
Petra is meg fogja szeretni a havat, a csúszkálást, a szánkózást és a többit :)
Köszi szépen a meglepit!
Elf: Szóval semmit, tettel azonban kinyúlt szánkózás közben és belerakta a hóba a kezét, így utazott :)
Marjann: Mire nem jó a sok gyerek... :)
Én sem, a sógornőmék találták. Könnyű nagyon.
cukker :)
Megjegyzés küldése