A hónap első hetének kórházi ultrahangosát nem igazán nevezném a szakma Nánási Palijának, és nem azért, mert nő. Azt hiszem, ilyen nyomi uh képet még senki nem csinált a gyerekeimről, ami azért nem gond, örülök, hogy egyáltalán látom, pölö nincs három szeme a kiscápának.
A sarj nem zavartatta magát, önfeledten szunyált a néhány perces vizsgálat alatt. Erre egyébként 30 percet vártam, hiába értem oda pontosan, ugyanis az ultrahangos bagázs abban a pillanatban osont el kávézni, amikor betoppantam. A levezető kávézásra meg három kismama után került sor. Hiába, no, 10 perc ultrahangban (kábé 3 perc per anya) elfárad az ember szonográfus lánya, jegyezzük meg magunknak ezt a fontos tapasztalatot. A pocakhierarchiában lassan-lassan egyre jobb pozíciót foglalok el, minél nagyobb az albérlet, annál előbb hívnak be ultrahangra. A szóban forgó albérletet első pillantásra harmincvalahány hetesnek nézte az ultrahangos nő. Hát, nem bánnám, ha ekkora hassal és ekkora fenékkel telepednék meg a szülőszobán (a gyerek nőjön még, natürlich), nekem néha már ez is sok, mondjuk, abban az esetben, amikor az Andris névre hallgató motoros banditát menedzselem a lakótelepi dzsungelben, vagy amikor majdnem beszorul a seggem a csúszdába. Ja, kaptam ajándékba vicces babás füzetet, mert az ultrahangos úgy vélte, az első gyerekkel már megtapasztaltam az anyaság sötét bugyrait is (olvassák a blogomat vagy mi?), ergo nem fogok megsértődni a füzetet lapozgatván. Az első gyereküket várók állítólag zokon veszik az ilyesmi poénokat.
A kisebbik fiamnak amúgy mindene megvan a genetikai ultrahang szerint is, nagyon szépen fejlődik, ezennel szülői dicséretben részesítem. (Sokadjára.) 281 gramm, most már abszolút nehézsúlyú, és annyira fiú, hogy ennél fiúbb nem lehet, szóval, itt semmi nem fog se leesni, se visszahúzódni. Nem mintha ebben reménykednénk, de jó az ezerszázalékos bizonyosság, kislányruhánk nincs itthon.
A nőkurkászomnál kivitelezett hétfői ultrahang képet nem teszem fel, mert olyan sötét lett, mintha az én kis amatőr kacsóim matattak volna a baromi drága uh-gépen. A dokim még nem tapasztalta ki a működtetés legapróbb rejtelmeit, de legalább hasi ultrahangot csinált a hüvelyi helyett. Úgy látszik, megtalálta az összes vizsgálófejet. Talán a terhességem végére előkerül a használati utasítás is. Kiderült, hogy az albérlő fiam cápább Andrisnál, a doki nagyon nehezen kapta el a szívhangját, percekbe telt, mert nonstop ficánkolt. (Nem a doki, hanem a fiam.) Később hatalmas ásítással bealudt. Az ásításról azért maradtam le, mert a sötét monitoron a gyerek szívét néztem a szájának. Ennyire sötét volt a monitor.
A dokinál rákérdeztem a hamarosan esedékes cukorterheléses kálváriára, miként lehetne lerövidíteni a két órát. Nem a cukros lötty elfogyasztása aggaszt, hanem az a tény, hogy reggel hétre az éhgyomrommal együtt be kell bumliznom az egészségházba, a vérvétel és a cukorcucc magamba döntése után pedig két órán keresztül ott dekkolok röghöz kötve a következő vérvételre várva. A doki azt mondta, sehogy, a két óra kivárása kötelező. Tavaly túléltem, meglátjuk, idén mi a sorsom.
11 megjegyzés:
1. Boldogság, hogy jól vagytok! :)
2. A kisbabás füzetet még a terhességem előtt megvettem.
3. Az István kh.ra lehet sok rosszat mondani, de az ottani cukrozást kellene mindenhol bevezetni. Ráadásul a kh.nak még olcsóbb is lenne.
Örülök, hogy jól vagy(tok)! Ezen a füzeten nincs mit megsértődni, szerintem aranyos!
Nekem is hatalmas hasam volt már az elejétől fogva, most talán mát utolértem magamat hastekintetben.
Ez a nődoki azé' nem lehet semmi!:))
Egyet értek dorw-al a cukrozást illetően! 1 zsemle 2dl tej otthon, 6 után pár perccel az utolsó falat, 1 óra múlva már veszik is a vért, kiabálnak, hogy "aki terheléses vércukorra jött, az álljon előre...!" 8-ra már otthon is voltam! Azt a cukros löttyöt meg se tudnám inni! Kitartás!
nemis értem, ha egyébként semmi nem utal arra, hogy esetleg ilyen gondod lenne és a sarj sem 1 kg itten a második harmadban, akkor minek kínozzák a kismamát??? tök felesleges.... a cukornak ölég egyértelmű jelei vannak....
Bucóka cuki, bár a képek alapján már nem csak te vagy családotok egyetlen UFÓ tagja.
Örülök, hogy minden rendben Veletek! :)
Én anno a cukros löttyöt itthon ittam meg, és 1 óra 50 perc elteltével volt jelenésem a kórházban, ahol pontosan a bedöntést követő 2 óra elteltével levették a vért és már ott sem voltam. Ez Nálatok nem megoldható?
Nálam sem utalt semmi a cukorra, más probléma miatt csinálták meg a terhelést. Nincs komoly diabéteszem, elég a diéta. De amikor terhes lettem, mégis kellett az inzulin, már a 12. héttől. :( Enélkül komoly baja is lehetett volna a kisfiamnak, így viszont makkegészséges! :)
wf: A vizsgálatot pont ilyesmi miatt nem akarom kihagyni, viszont az itteni lebonyolítását hajmeresztőnek tartom abban a tudatban, hogy máshol másként is meg lehet oldani :)
Orsi: Jóban vagyok az asszisztenssel, de nem tudom, rajta múlik-e, hogy eltekintsenek a kétszeri vérvételtől. Cukros lötty előtt és után is akarják a véremet :)
Csigamami: Ufófejem van? Arcplasztikát kérek karácsonyra :)
Niki: Szerintem sincs benne semmi sértő, talán arra gondoltak, hogy sok anyuka rózsaszín felhők között lebegve csodaszép álmokat sző az anyaságról és nem szeretnek kimozdulni ebből a komfortzónából még vicc formájában sem :)
Nem a cukros lé a bajom, nem éreztem szörnyűnek tavaly, az zavar, hogy kétszer akarnak megcsapolni, hétkor levesznek tőlem egy adagot, aztán kilenckor is, holott ahogy olvasom, nálatok csak egyetlen vérvétel volt.
dorw: Rákérdeztem a dokinál, nem volt partner más eljárás alkalmazásában :)
begyöpösödött doki :S
örülök, hogy jól vagytok :)
Sajnos ez sok helyen ilyen... Szerintem is elég lenne a két órás, már úgyis sok labor volt, ott tuti néztek éhgyomri cukrot is. Nyilván azzal minden rendben van, ha eddig nem zargattak ilyesmivel.
Nekem rémesebb volt: 0', 60', 90' és 120'-es cukrot néztek, összesen 7x szúrtak meg, mire mindez sikerült.
Ja, és a védőnő úgy is meg akarta velem itatni a cukros löttyöt, hogy igazoltan cukros vagyok! A dokiknak meg égnek állt a haja! :D
Dehogy van :o) ! (különbenis rég nem láttuk) pusztán többször feltételezed magadról, mint mondjuk egy átlagember :o)
Nos igen, az István kórház nem egy puccos hely:DD, de alap esetben egy zsemle + tej variációval és egy órával megússza a dolgot az ember.
A dokid még mindig nem lopta be magát a szívembe:)
Szeri: Reméltem, hogy a doki átirányít valami haverjához egy másik kórházba, de nem tette :)
Most már kibírom vele.
Csigamami: De nem a fejem miatt :)
wf: Ez nagyon durva, basszus :)
Megjegyzés küldése