2015. március 16., hétfő

Új bejegyzés létrehozása...

Három dolog... vagy egy kicsit több, meglátjuk. 
Az egyik az, hogy nagyon sajnálom a nem-jelentkezést, nem gondoltam, hogy olvas-kommentel még valaki. 
A második az, hogy a baromi sok munka hozza szépen a gyümölcsét, meg egy picit tehetséges is vagyok, úgyhogy haladok az ékszertervező-gyöngyművész utamon, szenvedélyem és imádom. Újságcikkek, interjúk, külföldi és magyar sikerek... és még alig indultam el Az Úton.
A harmadik az, hogy életemben először vagyok büszke magamra anyaként: sikerült megfejtenem Andris hónapokkal korábban bemutatott és pár ember által meg- és elítélt viselkedését - és megoldást is találtam a problémákra. Nagyon összetett volt a kérdés, és szerintem Vekerdy is gratulálna nekem, haha. Majd mesélek, remélem, hogy nem hónapok múlva. A büszkeséghez annyit, hogy én csak teszem a dolgomat, azt, amit jónak érzek zsigerileg (persze a súlyosabb kérdéseken agyalok rengeteget ékszerezés közben), és ha ez jó, erre azért nem vagyok büszke, mert ez kábé természetes, viszont az, hogy megmentettem a gyerekemet és a családomat a széteséstől, nem volt kis munka és küzdelem. Látni a fiamat megkönnyebbülni, kisimulni, bízni, hát, az a világ legjobb érzése. Mintha meggyógyítottam volna. És a küzdelemről annyit elmondok, hogy Andris a világ egyik legnehezebb természetű embere (kamaszlelkület egy 4 és fél éves gyerekben, nagyon kemény a kissrác), hozzá hasonlóval még nem akadtam össze (tán csak magammal), plusz cirka 2-3 alkalommal vetettem fel nagyon komolyan B.-nek az elmúlt egy évben, hogy ha nem akar teljes testi és lelki valójában részt venni a fiai és a családja életében, akkor inkább intsünk búcsút egymásnak, mert azt nem csinálom, hogy negyven fölötti gyereket is bevállalok, a gyerekeim meg elégedjenek meg a látszatapával.  
P.S1.: És anyámról is fogok még írni, mert ez a kapcsolat az elmúlt öt-hat évem egyik központi témája, lassan tudom feldolgozni, na. Három hónap után újra anyunak tudom szólítani, de valami eltört végleg bennem, sajnos. 
P.S2: Nem feltétlenül vidám posztok jönnek, bár 8-9 együtt töltött év után nálunk is hadd legyenek már nagyon komoly problémák. Mondjuk, úrnője vagyok a helyzetnek, és a szerelem és még sok egyéb, amitől működik egy kapcsolat, azért a hullámvölgyeken is átsegít. 
P.S3: Szeretnék pihenni, szeretném, ha nem járna kismillió dolog a fejemben, szeretném, ha a felelősséget le tudnám tenni pár napra, szeretném, ha nem az lenne, hogy lüktetnek a gerincsérveim, mert rengeteg a teher rajtam.

17 megjegyzés:

teide írta...

Én nagyon várom a beszámolókat...

Zebranyúl írta...

Nagyon várom, hogy olvashassam mindezt :-)

Sheila G. írta...

En itt vagyok:-)

Aliana írta...

Örülök, hogy jelentkeztél, és várom a további írásokat is :)

a mesélő írta...

Nagyon örülök,hogy írtál és érdekel Andris "titka" is, meg a többi:)

Katity írta...

Figyelünk :-)

Évi írta...

Nagyon várom,ezerszer kattintottam rád,hátha :)

Anyával való kapcsolat,ez az én keresztem is.

Unknown írta...

Lehet meglepődnél, még mennyien várjuk a jelentkezésedet. Andrisra én is kíváncsi vagyok, s gratulálok hogy sikerült megoldanod a rejtélyét.

Unknown írta...

Kitartó vagy és lám, meg is hozza gyümölcsét ez a jó tulajdonságod!
Napjában többször "nézlek", hátha jelentkezel két kattintás között! :)
Várom az írásod, bármikor is kerüljön rá sor! :)
És a faceen (is) gyönyörűek az ékszereid, nagy szeretettel viselem őket! :)

csillagvirág írta...

én is vártam már, hogy jelentkezz, épp a napokban nyomkorásztam meg a frissítést az rss-ben, hogy hátha csak nem jött át. írjál, hiánycikk vagy!

Névtelen írta...

Már kezdtem majdnem feladni, mindennap kattintok, hátha. Lustanyu is bezárt, Lepkevár is befejezte, Ági meg az angyalai ritkán jelentkezik, hát én ha elkezdek valakit olvasni, tuti pár éven belül abbahagyja az írást. Te ne tedd, kérlek!
Ja, enyém 4 éves is kamaszodik, szívesen venném az infókat ez ügyben. Évi

Emi írta...

Nagyon várom a folytatást, a részleteket!!!

Vera írta...

én is mindennap idekattintottam, hogy hátha :) most reménykedem, hogy talán nem telik el 3 hónap a következő bejegyzésig, de hát nyilván nem csak Rajtad múlik :)

Wattacukor írta...

Hát velkam bekk! :) Nagyon örülök, hogy újra itt vagy. Bevallom nőiesen, elkezdtem elölről olvasni a blogodat. A legelejétől! Nagyon inspiráló és nagyon örülök, hogy olvashattam. Várom a beszámolókat, mert fontos kérdéseket soroltál fel és engem is foglalkoztatnak ilyenek.

Majmóka írta...

Én is itt vagyok ám! :) És kíváncsian várom a továbbiakat.
És nagyon örülök, hogy így bejött a gyöngyös üzlet. Gyorsan ment. De nagyon tehetséges vagy, nem is csodálkozom. Jó olvasni, hogy a gyöngyön keresztül megtaláltad az utad. :)

dorw írta...

hajrá, várjuk a posztokat! :)

csibike írta...

Sziasztok, és köszönöm :)