2010. július 28., szerda

Kisfiam, a tank

A fiatalember ma reggel új pózt talált magának, miközben én a hátamon fekve ébredeztem: a fejét bal oldalon belenyomta a derekamba (ami ugyan nekem már gyakorlatice nincs, de a könnyebbség kedvéért használjuk ezt a szót), a jobb oldalon meg a bordám alá fúrta a kis fokhagymaseggét. Igen, ilyen szép átlósan domborodott a hasam, ezzel azonban még nem ért véget a produkció, a sarj rugalmassági tesztet is végzett, fejét-seggét kitolta, hadd lássa, mit bír az anyja. Nem mondom, hogy fájt, mert ezt a szót a szülésre tartogatom. Kicsit kellemetlen volt a tankgyerek, de engem inkább a látvány kötött le, nemterhesen el sem tudtam képzelni, hogy ez ilyen. Röhögtem is, egyszerűen muszáj, ha ilyesmiket csinál leendő elsőszülöttünk. Egy ideig gyönyörködtem a tankoskodásában, aztán pontot tettem a játék végére: az oldalamra fordultam, így az ivadékot is oldalra moccantottam el. Több helye lett a mutatványaihoz, én pedig kevésbé éreztem, ahogy a belső szerveimet tologatja. Kegyetlen anya vagyok, igen.

11 megjegyzés:

Lepkevár írta...

Majd a legvégén milyen buli lesz, amikor simán meg is tudod fogni a talpát a hasadon keresztül, sőt szükség esetén akár áthelyezni is egy kevésbé érzékeny pontra. :D

csibike írta...

Most azért megszeppentem, ez nagyon extrém dolognak tűnik :)

Lepkevár írta...

Hamarosan már nem is lesz olyan extrém. ;)

Mondjuk ezt az áthelyezést nem úgy értettem, hogy a talpánál fogva 180 fokot fordítasz a gyereken, de ha valahol nagyon nyom, akkor pár centivel simán arrébb lehet mozdítani. :)

dorw írta...

kivéve, ha úgy fog feküdni, mint enyémgyerek. a fej-hát-fokhagymasegg elérhető kívülről, az összes többi mozgóalkatrész legbelül helyezkedik el. az a legkiborítóbb érzés, mikor egyszerre bulizik minden végtagjával és még kegyetlenül csuklik is. :)

Évi írta...

Én is löködtem egyszer a kicsit.Mikor valami szalagomon hintázott, és alig bírtam, hazajönni...na taszajtottam egy picit, elmozdult és én megint fürge volta.Tényleg csak picikét.
Édes ez a kics Sarj.
Pusz, Évi

csibike írta...

Évi: Lehet, hogy az idő múlásával bátrabb leszek és jobbra-balra tologatom majd :)

dorw: Nem is tudom, hogy bírják a sok csuklást... :)

Lepkevár: Reméltem, hogy nem brutális a dolog :) Most még csak simogatni merem.

Béb írta...

És, ha megcsikiznéd?

Évi írta...

Ées kicsi Sarjbébi m ivár rá.Annyira röhögtem, ezen az ide oda tologaom majd...tényleg úgy írtam én is, mintha simán pakolgatni lehetne őket a pocakban.Pedig nemis.Főleg mikor már alig fér el szegénykém:-))).
De a szalgra mikor áfeküdt, majdnem négykézláb másztam haza a 3 évessel az oldalamon.
Szerintem a lábija vagy valamilye beakadhatott és tényleg kihúzta, mikor ott kicsit megböködtem szgénykét.
Puszik, ÉVi

Évi írta...

Bocsánat.rengeteg elütésem volt:-(((

mongaal írta...

http://www.youtube.com/watch?v=AcNMYeI9Gvo

Meghallgattam ezt, és Te jutottál eszembe...

csibike írta...

mongaal: Amikor megláttam, hogy Palya Bea, rögtön tudtam, melyik dalról van szó... :)

Évi, Pigi: B. egyszer erősebben rátette a kezét a hátára, én pedig majdnem bepisiltem, mert pont a hólyagomon feküdt a ded, csak a nyomásig nem érzékeltem :) Azóta az óvatosság hívei vagyunk.