B. nem bírja, ha fáj valamim (és ez fordítva is így van), pl. már egy frontos fejfájásom megviseli, pedig semmi extra felhajtást nem csinálok a szenvedésem körül, csak félholtan fekszem az ágyon és ennyi, úgyhogy arra gondoltam, a közelgő szülés miatt ideje felkészítenem a legrosszabbra. Két-három hónappal ezelőtt szóba került, hogy a szülés végül is tök természetes dolog, ő gyerekkorában segédkezett a kutyája szüléseinél, én meg nő vagyok, szüléskóddal a testemben, szóval, nem lesz itt gond, bemegyünk, szülök, végzünk, hepiendzene, stáblista. Öt perc az egész. Talán egy hónapja árnyaltam a képet azzal, hogy figyelj csak, nekem ez a szülésdolog fájni fog, aztán némi hatásszünet után hozzátettem, hogy nagyon. A héten továbbgombolyítottam a fonalat, zuhanyzás közben megmutattam B.-nek, mit olvastam a nyomásról az okos könyvemben (szülésvideókat és egyéb izéket nem nézek, csak ha fizetnek érte vagy halántékomhoz szorított pisztollyal kényszerítenek rá), ő zuhanyzott, én meg a kád előtt pantomimeztem, hogy így kell fognom a lábamat, nézd, ilyen fejet vágok majd és estébé, és közben olyan szavakat használtam, hogy vér, vágás, hasbakönyöklés, összevarrás. (Van olyan kollegina, aki anno konkrétan a mészárszék kifejezést dobta be a közösbe, amikor megosztotta az élményeit M. barátnőmmel és velem, szerintem csak a hatásvadászat kedvéért, és légyszi, hagyjátok meg nekem ezt az illúziót.) Azt is pedzegettem, hogy elhúzódhat a vajúdás, bár óraszámot nem adtam meg, talán később. B. bent akar lenni a szülésnél, saját döntése, én pedig örülök, remélem, nem bántja se a dokimat, se a szülésznőmet - utólag sem. Nem bánom, ha elmarad a hollywoodi cukormáz és nem akar átszellemült fejjel köldökzsinórt nyiszatolni, kamerázásra sem vágyom, B. sem tervezte, nem tudom elképzelni, hogy téli estéken összeborulva, meghatottságtól párás szemekkel nézegetjük a véres-csatakos szülésemet - ez a perverz, nem a szalonnás vattacukor.
Ami pedig az ösztönöket illeti, kezdek gyanús lenni saját magam számára: elkapott a késztetés, hogy sürgősen leszortírozzam a kismillió fényképünket és a cédék-dévédék sem kerülhetik el a sorsukat, utóbbiak nyilvántartására valami Excelt is összeüthetnék, ha már az elmúlt években nem értem rá; összevont szemöldökkel méregetem a lakás legrejtettebb pontjain megbújó porcicákat (pl. radiátor hátának apró rései); eszembe jutott, hogy egyesével meg kellene tisztogatnom az összes könyvemet (ez igazán durva); aztán van még az ablaksuvickolás, virágültetés, ruharámolás, kamrapakolás satöbbi, ja, és az egyetemi, tanári jegyzeteimet is muszáj átnéznem, lehet, teljesen frusztrált lennék, ha elmaradna, talán nem is tudnék szülni azzal a tudattal, hogy felesleges papírok halmozódnak a szekrényben. Biztos, hogy a hormonok művelik ezt velem és értem én, hogy tiszta otthonba érkezzen az a gyerek, ha már (hé, ennyire tisztába?), de hasméret szempontjából nem lehetett volna mindezt úgy időzíteni, hogy beférjek a legszűkebb helyekre is?
16 megjegyzés:
Pedig barátnőm sógora anno olyan élvezettel mutogatta a barátnőm nővéréről "tessék nyomni, még egy kicsit, már látom a haját" fázisban készült tuti kis fotósorozatot barátnőm pasijának, h az konkrétan rosszul lett... (Na, ez a perverz, nem a szalonnás vattacukor!)
a karmapakolás durván hangzik:D
Csak óvatosan! Utólagos beszámolók alapján azt hallottam, hogy akkor állnak neki a terhesek ablakot pucolni, nyújtózkodva könyvespolcot rámolni, amikor meg akarják indítani a szülést.
Amúgy a könyveket hogy tisztítod? Porszívó? Hallottam enyhén vizes ruhás megoldást, de félő, hogy megbarnítom a lapokat.
Picike: en a 2. harmaban es a 3. elejen paoltam ejtnapalla teve... most hivatalosan 1het tulhordassal (nem hvatalosan 3nap) csak fexem naphosszat es gilmore girst nezek... lehet h bent marad a gyerek??? vagy alljak neki kedvetlenul pakolni, hatha az a titka?
Csibike: ooo melyik korhaz lesz a szerencses?
Nyugi, ez tök rendben van, fészekrakó ösztön.:) Én szülés előtt 3 héttel óriási lakástakarítást végeztem, anyukám segített, és pont ahogy írod: ablakpuceva, portalanítás, szőnyegtisztítás ipari géppel. Anyu a végén annyira unta, hogy azt kérdezte, hogy esetleg a Pápát várom, hogy muszáj ilyen nagy tisztaságnak lennie? Mer'hogy a hormonjaimtól begőzölve a takarítómániás anyám után is képes voltam hibát találni...Ma meg....na mindegy.:)))
Jóvan, margelis leírta a kulcsszót: fészekrakó ösztön.
A szülés bekódolt, természetes dolog, amit kiccsé nehezít az egyenes gerincünk. De a szülés bele van kódolva a babába is. a két ember együttműködése gördülékeny lehet.
Fényképezést anno nem követett el Élet, mert ő inkább ott volt szívvel, aggyal, lélekkel.
A köldökzsinór elvágás jelentőségét viszont nem ér elbagatellizálni: számára a mai napig azt jelenti, hogy az első pillanattól kezdve gondoskodik róla, rólunk, és annak a jele, hogy az orvosok nem egy tartozéknak, hanem bizalommal a szülés résztvevőjének tekintették.
Ettől nem kell persze megtenni, csak a helyén kell kezelni.
Csillagvihar: Támadhatott volna korábban is a fészekrakó ösztön, most már nem férek oda a kamra legfelső polcaihoz :)
B. kijelentette, hogy el akarja vágni a köldökzsinórt, ragaszkodik hozzá, engem viszont nem zavarna, ha úgy döntött volna, hogy köszöni szépen, inkább nem.
margelis: Nem izgultam miatta, csak alapjáraton nem vagyok az a 'legyen minden szupertiszta és szuperrendben' típus és ez most új érzés :) Remélem, szülés után elmúlik, jobban szeretem az otthonos rendetlenséget.
Sarasvati: Bent nem marad, nem fogod megúszni az érettségi öltöny vásárlását :) Megírom mélben, nem szeretném közkinccsé tenni.
Picike: Soha nem tudnék szándékosan beleavatkozni a szülés megindításába, majd megindul, ha akar. Óvatos vagyok, lassan, ráérősen csinálok mindent, ráadásul B. nem is hagyja, hogy emeljek, hajoljak és hasonlók, szóval, nem vagyok vewzélyes se magamra, se a babára :)
A könyveknél szimpla porrongyra gondoltam (egy menet óvatos porszívózás után, de ez csak laza felületkezelés, nem laponként fogok porszívózni), nedves cuccal nem merek támadni.
Sheila G.: KARMApakolást írtál, ez de érdekes elütés :) Egyébként jól sejted, igen, durva lesz.
Pigi: Emberkínzás :)
Csibike, nekem a szülési fájdalomról mindig az jut eszembe, amikor még az első terhességem alatt több barátnőm is azzal nyugtatott, hogy nem fáj az majd annyira, simán ki lehet bírni, nem nagy dolog, stb... Aztán pedig komolyan nehezteltem rájuk, mert erősen félrevezettek. Mert - bár valóban ki lehet bírni - iszonyatosan fáj, semmihez nem foghatóan és bizony minden tekintetben nagyon nagy dolog. És tényleg bocs (gondolkodtam is, hogy leírjam-e), nem ijesztgetésnek számon, tényleg nem, de jobb, ha az ember lánya lelkileg felkészülve megy oda. Én csak pislogtam, mint hal a szatyorban, úgy átvertek ezzel a "nem is fáj" dologgal.
A jó hír viszont az, hogy bármennyire is fáj, azt pár nap alatt teljesen elfelejted és életed legszebb napja lesz, amit bármikor gondolkodás nélkül újra és újra megcsinálnál/átélnél, ha arról lenne szó. :) Úgy van, ahogy írtad, ez kódolva van a nőkben. :)
No ugyan nem kérdezted , de elmondom.nekem Egyeske már volt.Barátnőm nemsokkal utána szült.Ő kérdezte, Évi most komolyan banyeg mennyire fáj??
Itt pislogtam...nem akartam durvát, mondani...de becsapni sem akartam.
Annyit mondta, rövid gondolkodás után, hogy ne legyen feltűnő., Fáj , de túlélhető.és ez a világon az EGYETLEN olyan fájdalom, AMINEK ÉRTELME IS VAN!!!
Miután megszült/igen ő is túlélte/, azt mondta, tök fair voltam, amiért így mondtam.Kiváncsi leszek ha meglesz Minibogyó te mondasz:-)).
És az alapos ftakaritáshoz igenis idő kell.Most portalanitasz, lomtalanitasz stb..mire eljutsz az ablakokig, utána nemsokára jöhet a szülés is.
Aprólékosan jól beosztva kell ezt csinálni.
Puszik, Évi
Nem tudom mi a fene van velem.Ha nálad vagyok, talán zavarban vagyok?Annyi elütésem van már megint, bocsánat.Legközelebb sokszor át fogom olvasni az irományomat, miután elküldöm:-((.
Csibike, elmúlik, de még hogy!:)))
No en anno azt hittem, hogy eletemben egyszer majd rendmäniäs leszek.... csak egy kisidöre, mer´aszongyák... de en nem... baszki mekkora mäzlista vagy. lehet en nemis nö vagyok... na jo, azert a gyerek nem trägyadomb közepere erkezett.
En a szülesröl meg csak jot... fäjt meg minden, meg ma is tisztän emlekszem, hogy brutälul, de gyors volt es jo :o) szep... R. nem akart vägni es megis nedves szemekkel nyiszält :o) / az mäs kerdes, hogy utäna rosszul lett, mert ugye nem papirlap es nem ugy tudta vägni, hogy nyissz, hanem, hogy nyisz-nyiszz-nyisza-nyiszz/
hát enyémgyerek kicsit sem volt együttműködő, de csak kirimánkodták. :)
eleinte nekem komoly fenntartásaim voltak a párom jelenlétével kapcsolatban, mivel elmondás alapján erősen hasonló beálítottságú ha rólam van szó, mint a te B.-d.
de már az eseménynél, és azóta is áldom az eszét és a kitartását, hogy nem engedte magát lebeszélni az apás szülésről. minél gázosabb lett a helyzet, annál jobban feltalálta magát.
felbecsülhetetlen kincs az ilyen pasi, és bízz a párodban csibi! :)
dorw: ... és ez a lényeg :)
A bizalom abszolút megvan és tudom, hogy mindenben számíthatok rá. Kíváncsian várom, hogy alakul majd és mi lesz.
Csigamami: A filmekben nyissz, élőben meg jól meglepődik az ember :) Mondtam B.-nek, hogy majd körfűrészt hozzon.
margelis: Ezt akartam hallani/olvasni :)
Évi: Biztos gyorsan akarod leírni, nem gond :) Én sem szeretném, ha bárki azzal jönne, hogy nem fog fájni.
Lepkevár: Úgy készülök, hogy nagyon fog fájni, nincs kétségem, hogy így lesz, de ez nem zavar és nem félek tőle :) Ezzel jár és kész. Rossz néven venném a félrevezetést.
Minden rózsaszínű hálivudi szüléstörténettől hánytam, aztán erre nekem ilyen lett :D és nem volt vér, és nem volt mészárszék, és nem volt gyomorforgató és persze fájt, pont addig, míg megöleltem, utána semmi, fél óra múlva törökülésben boroztunk -na jó én narancsleveztem a családdal... Közben volt, hogy gondoltam, na én most meghalok, oszt mégsem :D no a lényeg, hogy ne TÚLélni akard majd, hanem MEGélni közben és akkor kibírható- (hú de bölcs vagyok :D bocs) A micimackót én sem állhatom... de ez már egy másik poszt!
Hasonlóan jár az agyunk: Talán egy hónapja kommenteltem itt valahol, hogy a terhességgel is úgy vagyok, hogy nem túlélni akarom, hanem megélni :)
Megjegyzés küldése