2010. augusztus 11., szerda

Micimackót kitiltottuk a gyerekszobából

Meg az összes klasszik és nagyon trendi mesefigurát, mármint falra, függönyre, ágyneműre satöbbire nem teszünk ilyesmi mintát, önszántunkból biztos nem. Ha a cápagyerek évek múlva beleszerelmesedik valamelyik dögbe, oké, dekorálhatja velük a szobát (ha a húgával / tesóival lezsírozza), de garantáltan nem én leszek az, aki például Micimackót olvas / énekel neki. Nálam eleve kimaradt a micimackózás (és csak felnőttem valahogy), tudok ezt-azt a szereplőkről és pl. Tigrist nem tévesztem össze Shrekkel, viszont a hullahóéshózikos szöveget a Republictól ismerem, anno jókat tomboltunk rá az egyetemi bulikon. Sárga medve ügyben a Haribo gumimaciját tolerálom, az jöhet, természetesen a piros, zöld, narancs gumimackótestvéreivel együtt. Egyébként nagyon vicces, hogy így a gyerekszobarendezgetés kapcsán micsoda érdekes dolgok derülnek ki rólunk, egy csomó gyerekkori élmény és trauma, és például B.-t is hidegen hagyja Micimackó, meg a többi ilyen műállat, lehet, ezzel egy pszichológus már tudna kezdeni valamit. (Az első randin nyilván nem erről beszélgettünk.) A gyerekfüggönyünk alján kisvonatok sorakoznak, de nem a kerekfejű Thomas és barátai, hanem teljesen normális, élénk színű vonatok. (Aztán majd járhatunk a pályaudvarokra vonatokat bámulni.)
B.-vel lelkiismeretes szülők vagyunk, ergo figyelmet fordítunk arra is, hogy minden babacuccot leteszteljünk, jó, a pelenkát és a fürdőkádat nem, de teszem azt, a játszószőnyeget igen. Azt a teljesen egyszerű, egy méter átmérőjű színes és mintás játszószőnyeget képzeljétek el, ami fölött két műanyag izé keresztezi egymást és mindenféle csörgő, zörgő, tükrös izé lóg rajta. Kicsit izgultam, amikor B. magára hajtogatta a sarj leendő tornatermét, nehogy lesérüljön, mert hát nem egykilencvenes, erős harmincas apák számára tervezték a szőnyeget és még a sötétítő függönyt is fel kellett fúrnia, szóval, nem hiányzott, hogy kárt tegyen benne egy műanyag zenélő oroszlán. Bár az apa szerencsésen túlélte a kalandot (remélem, a gyereket is hagyja majd játszani a saját szőnyegén), azért gyorsan megmértem a lázát, merthogy vettünk babás lázmérőt is és ki kellett próbálni, naná. (Aki esetleg aggódott volna: nem volt láza.) Később gyakorolnom kellett egy kicsit a szigorkodást is, mert B. az egyik boltban leragadt a legóknál és csak nehezen tudtam meggyőzni arról, hogy  nem, egy újszülöttnek tutira nem kell Star Wars legó, se Millennium Falcon, se komplex űrhajóbázis. Már most látom, apa és fia kemény harcokat fog vívni egymással a legó miatt. 

15 megjegyzés:

dorw írta...

:D

dettó dettó dettó

egyébként a rendes micimackót én is felnőtt fejjel olvastam el egy zseni gyanús 4 évesnek, aki megértette a sztoriban lévő poénokat. (a disney féle verzió érdekes módon őt is teljesen hidegen hagyta.) az eredeti milne féle verzió nem rossz, de az túlzás, hogy a kedvenc olvasmányom lett.

(a lego már nálunk is lesikálva várja az új tulajt. :P)

wf írta...

Erősen gyanús, hogy B. meg S., a párom, közeli rokonságban állhatnak egymással... :)

Lepkevár írta...

Szégyen vagy nem, ezzel az elhízott sárga medvével én sem találkoztam gyerekként, azóta viszont... (legyintés).

Nálunk most nagyjából minden van, ami trendy és mesefigura, pedig anno nagyon hasonlóan indultam neki a gyerekvállalásnak, mint te. :) Most ott tartunk, hogy a hercegnőcsalád és azt a borzalmas rózsaszín ló nem érdekel senkit (SZERENCSÉRE!), viszont a Micimackó, az Eperke, a Thomas és a Verdák szinte napi vendégeink. Így jártam. :)

Csapos írta...

Azon gondolkodom, hogyan mértél lázat B.-nél...
(Nálunk egyébként bamba képű, nagyon béna formájú zsiráfos függöny lóg. Ránéztünk anno és tudtuk, hogy ő kell. :-))
teide

mendike írta...

Nálunk se lesz micimackó,viszont Thomas már van,Domi miatt.:)

Macsek írta...

Micimackó rulez, de nem a Disney-féle átírt szörnyűség, amitől én is nagy piros kiütéseket kapok, hanem az eredeti A.A. Milne féle, Karinthy fordításában! Semmilyen szinten nem hasonlítható a kettő...

Nálunk a kölkek apja anno a lánya második szülinapjára motoros duplo-kisvonatot vett, sínszettel... azóta is szívesen keresgél a legók közt és komoly harcok mennek, most már a Lányom, a Fiam és az Apjuk közt, hogy ki és mit épít legóból..

Vonatot bámulni mi a Vasúttörténeti parkba járunk, mert nem csak bámulni, hanem kipróbálni is lehet. Élmény látni, mikor az apukák a terepasztallal játszanak.. :D:D

Csapos,
itt ugyan az a zsiráfos függöny lóg a kölkeknél! :D:D:D Imádják :D

Elf írta...

anno mikor kicsik voltak, akkor vetítővel a Vuk jelenetét vetítettük a falta és festettük fel temperával... nekik az volt a kedvenc :)

Csigamami írta...

Nekünk Micimacis függönyünk van :o) Anyukäm varratta nekünk es szép :o) arra meg mär räjöttem, hogy az embernek vannak elvei pocakosan, es abban a hiszemben, hogy mondhat nekem bärki bärmit amit csak akar, majd EEEN megmutatom, hogy igenis mäs vagyok es veghez viszem, amit gondoltam....es..bla..bla..blaa.blaaaa..blaaa
No es akkor ebredek a valosägra, hogy ELVEK vs. GYAKORLAT 2 baromi különbözö dolog....
Persze a gerince megmaradt az elveknek (ilyen nem nez tv-t /nem nehez-mi sem/, zene megy egesz nap, napirend estebe...)
Sztem a lego tekinteteben minden sräc gyermekded marad :o) ( Amugy ha itt tartunk B. nincs eltiltva a jelenlegi terndtöl (Star Wars..khm...) Csak a gyerek? ;o)

csibike írta...

Csigamami: Nekem mindig annyira furcsa ez a "voltak elveim pocakosan és a gyakorlat meg jól megmutatta..." dolog. Egyrészt kicsit önigazolásszagú, másrészt elve válogatja és embere válogatja. Jól kell tudni elvet választani, okosan, rugalmasan, próbálok így csinálni, meglátjuk, sikerül-e. Azért választok elvet, mert nekem fontos valami, hiszek valamiben, és ha valakinek ez nem tetszik, az nem az én bajom, az a valaki problémája, hogy az én elvemben mivel nem tud azonosulni, mit képzel bele, ami miatt zavarja estébé. Pl. nem akarok cumit adni a gyereknek, holott a szülők 98%-a ad. Nem azért ellenzem a cumit, hogy más legyek, mint a többi szülő, hanem azért, mert a cumi több szempontból sem tartom jó dolognak. Az meg tök vicces, hogy Micimackó kapcsán jön most elő az elv kérdése :)
Micimackó nálunk nem elv, hanem egyszerű szimpátiakérdés. Nekünk nem szimpatikus Micimackó, ergo amíg rajtunk múlik, nem fog megjelenni a gyerek életében (ahogy pl. egy giccses, rózsaszín műanyag vázát sem vennénk a lakásba, mert az sem tetszik nekünk), ettől függetlenül még más nyugodtan szeretheti őt is és az összes mesefigurát, nem gondolom, hogy ettől pl. rossz szülő lenne. Tisztában vagyok azzal, hogy mihelyt bejön a képbe pl. a tévé/dvd, kortárs csoport, unokatesók játékszokása, előfordulhat, hogy a gyerek beleszeret a Micimackóba és itthon orrba-szájba azzal kell foglalkozni. Ebben az esetben nem fogjuk tőle elvenni a mackókat és pl. lefejezni, elégetni őket, tiszteletben tartjuk, hogy ezt választotta, ezt szereti és kész, legyen. Ilyen egyszerű a megoldás.
Szóval, mint látod, adott esetben a gyerek nem lesz eltiltva Micimackótól, úgyhogy B. sem jut erre a sorsra (miért is kellene?), és az is biztos, hogy a gyereket sem jedinek öltöztetve hozzuk majd haza a kórházból, hiába kedvencem nekem is a Star Wars :)

csibike írta...

Elf: Lehet, hogy később nálunk is lesz ilyen falfestéses dolog :)

Macsek: Ha a gyerek MM-orientált lesz néhány év múlva, azzal fogom kezdeni, köszi a tippet.
Ez aranyos, hogy a lányának vett kisvonatos szettet :) A férfiak többsége valahol megmarad örök gyereknek, már csak azt nem tudom, hogy a nők többsége miért nem? Talán mert nekik ott az igazi gyerek, akivel pl. "kibabázhatják" magukat egy életre? Én is szeretem kipróbálni az összes játékdolgot, bárhová is megyünk.

mendike: Az elmúlt két évben én is vettem Thomas vonatokat az unokatesóknak és jó volt látni, mennyire örültek nekik :) Szerintem pár év és visszajutnak hozzánk, mert ők addigra kinövik ezt a mesét.

teide: A fülében, és remélem, nem számítottál ennél vadabb válaszra :)

Lepkevár: A Disney-mesék megkerülhetetlenek, meg az ufófejű, semmire sem hasonlító figurák is, és ha nagyobb lesz a gyerek, valószínűleg hozzánk is beveszik magukat, mihelyt kinyílik számára a világ, de ezzel nincs baj, ha neki majd ez kell, akkor legyen :) Addig viszont szeretném elkerülni, mert nem tetszik.

wf: Lehet, hogy a legtöbb pasi nem legózhatott eleget gyerekkorában :)

dorw: Majd a sikálás szakmai hátteréről kifaggatlak, mert az unokatesóktól rengeteg játékot fogunk kapni. Mondjuk, egyelőre nincs hely, meg egy ideig úgysem a legó a központi kérdés, mármint a gyereknél, az apjánál igen, de neki nem kell lesikálni, nem veszi a szájába :)

Macsek írta...

Csibi,
ezt a játszás dolgot én sem tudom, miért van így. Én pl. sosem szerettem babázni és a mai napig együtt csúszdázunk, meg ugráló-várazunk Fülessel a játszóházban, . Hál Istennek megengedik (kis súly előnye) :D:D:D
Lehet, hogy a nők többsége által kedvelt kreatívkodás is ebbe a kategóriába tartozik. Kézügyességtől függetlenül :)))

Cuki írta...

Nálunk is tiltólistás a micimackó, mert nem tetszik és ennyi, szerencsére az aligmúltegyéves lánygyerek a vonatokat preferálja, azon belül is Thomast. A tvt nem nézi, de már van vagy öt tomaszos mesekönyve, az nagyon megy. (és legálább nem olyan buta mese) Az elvekról meg annyit, ha hozzászólhatok, hogy akinek megdőlnek az elvei, az nem jót választott. Én is jártam így, nem lehet mindent előre tudni/érezni, ugyanúgy mellé lehet nyúlni, mint bármi más esetében. De azért szerintem tanácsos jól átgondolni, hogy mit tartunk jónak is követendőnek, mert ez nem tesz jót (senkinek), ha gyakorta kell megváltoztatni az elveket. (Mondjuk a nagyja annyira belülről jön, hogy ha az ember kicsit is ismeri magát, és a céljait, akkor nagyon nem lehet mellényúlni.)

Évi írta...

Ja, azt akartam kérdezni, hogy hol mértél lázat???Ugye nem popóba??De már láttam a választ.Viszont muszáj volt leírnom:-)).
Jó rendezkedést!!!

Nálunk a nagy lassan 6 éves.Marhán nem érdekelte a Hello kitty.
Jött a kicsi.Na őt nevezem családon belül SZNOBNAK!!!
Mert imádja a Hello Tittit!!!
És nem a nagytól másolta.Addig mi is szerencsésen megúsztuk, mostmár a nagy is tudja ki az a Hello kitty:-))

Puszik, Évi

csibike írta...

Évi: Ismerek olyan harminc feletti nőket, akik Hello Kitty rajongók. Gyerekkorukban kimaradt :)

Cuki: Én is azt gondolom, hogy rugalmatlanul és önismeret nélkül nem szabad elveket felállítani, egy részüket meg úgyis a gyakorlat hozza, képtelenség mindenre előre felkészülni :)

Macsek: Lehet. Az Élet Egyik Nagy Kérdése :)

Nani írta...

Nálunk van Micimackó... mi szeretjük :)
A gyerek mégis labda mániás :))))