... így néznek rám. Andris szeme és szája az enyém, általában tiszta apja, ahogy akartam. Nem tudom szavakba foglalni azt a boldogságot, amit akkor érzek, ha együtt látom őket, úgyhogy meg sem próbálom.
2011. január 30., vasárnap
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
8 megjegyzés:
az első nap mondtam, hogy tiszta az apja a gyerek. :)
az érzés pedig ismerős, hajajj, de még mennyire! és igen, leírhatatlan, megfogalmazhatatlan, feldolgozhatatlan! :)
Hm, nem is tudom melyik fiút dicsérjem jobban:D
Nem semmi lehet két ilyen vagány hapsival együtt élni :)
Aranyosak vagytok mindannyian :)
szerintem mindkettő szerelmes beléd :):):)
:-) végignézegettem a képeket. Jajj, de aranyos/jóképű mindkét (kis- és nagy) pasi...
t.
Well, well, well. Nagyon hisztérikus röhögés tört ki belőlem, amikor a nagyobbikat megláttam. Le sem tagadhatná, hogy a zuram rokona. Mikor növesztette magára ezeket a szőrzeteket?!?
Csibike, szerintem most tiszta apja! :D
Azèn lànyom 3-4 èves koràig tiszta apja volt, aztàn kezdett ràm is hasonlìtani a kis haszontalan, most màr mindenki azt mondja, hogy le sem tagadhatnàm, hogy ò az èn lànyom.:DD
A fiam teljesen az apja, a haja viszont nem ès a szemòldòke sem.
Furcsa dolgok ezek a gènek.
Én is fülig szerelmes vagyok mindkettőbe :)
kisrumpf: Hja, a férfiág :) Ilyen szőrök voltak rajta akkor is, amikor nálunk jártatok. Néha csak borosta, néha kanadai favágó szakálla, de szőr az mindig van.
Edit: Andrist néha az apja nevén akarom szólítani önkéntelenül is, annyira hasonlítanak :)
Megjegyzés küldése