A gyerekeim valahogy mindig akkor ébrednek fel, amikor meg akarom etetni ezt a blogomat, úgyhogy most csak képek. Az idill senkit ne tévesszen meg: Hajnal fél hét és déli tizenkettő között kétszer ötpercnyi nyugit tudtam összeszámolni, mindkét alkalommal fotóztam. Holnap végigkattintgatom az egész napot, hátha.
10 megjegyzés:
Könnybe lábadt a szemem. Olyan szép képek... Kívánom, hogy nagyon sokáig tudd kiélvezni a nyugodt pillanatokat a gyermekeid és B. körül. (Még ha most reménytelennek tűnik, akkor is.)
Micsoda hatalmasnak tűnik így Andris... Egyébként gyönyörűek! Mind a hárman! :)
Neyla
Jaj de csodás képek!
Annyira drágák! :)
*szipp*
:)) továbbra is erőt, kitartást és szaporodó mennyiségű szép pillanatokat nektek :)
Macsek: Az erőre és a kitartásra jó nagy szükségünk van, igyekszünk :)
dorw: Buksisimiiii... :)
Ági, Évi: Igen, bár én elfogult vagyok :)
Judit: Nem véletlenül döbbentem meg, hogy Andrisfiam mekkora lett már... :)
orsi: Köszönöm! Amíg a legnagyobb szarban (konkrét és átvitt értelemben is) röhögni tudunk B.-vel, addig nincs gond :) Tegnap pontosan ez történt.
ó, azaz ölelős kép! istenem, de szép :) gratulálok!
Szép fiúk :)
Köszönöm! :)
Megjegyzés küldése