2013. április 11., csütörtök

Talán óvodás lesz... talán


Már egy éve oltják egymást a játszótéri anyukák, mindenki tudni véli, kit vesznek fel az oviba és kit nem. Az én gyerekem (a képen az öccse ágyában) a "kit nem" kategória, merthogy itt az öccse, minek vennék fel, ha ő is itthon lehet velem, A Dolgozó Anyák gyerekeinek kell a hely (jogos, persze), majd jövőre, négyévesen mehet oviba. Ez a legrosszabb, ami Andrissal történhet: borzasztóan vágyik a gyerektársaságra, ő az a típus, aki társaságban érzi jól magát, és bárhová megyünk, minden gyerekkel leáll bandázni, függetlenül attól, mennyi idős és milyen nemű az a gyerek. A téli séták alatt ritkán láttunk gyereket, így fordulhatott elő, hogy Andris nem egyszer négykézlábra ereszkedve próbálta magát átpasszírozni az egyik ovi kerítésrácsain, amikor az ovisokat végre kiengedték az udvarra, ők meg nagy ricsajjal szaladgáltak, fociztak ésatöbbi. Sírt, mert nem mehetett be hozzájuk.
Jövő héten tartja az ovink az aktuális tájékoztatóját az óvodai felvételről és az óvodai életről, utána nyílt napok, aztán májusban beiratkozás. Tegnap a doki után felvéstem a fontos időpontokat (nehezítette a dolgomat, hogy egy kínai pár információs pultnak nézett 15 percen keresztül), és közben elszorult kicsit a torkom-szívem: előfordulhat, hogy ovis nagyfiú lesz az elsőszülött kisfiamból, ami egyrészt juhhé, másrészt meg jajj, mert el kell őt engedni, ki a világba, ki a védőszárnyaim alól, bele az ismeretlenbe, ahol egyedül kell boldogulnia minden egyes nap. Tudom én, hogy ez az élet rendje, ettől függetlenül fáj, sajog itt bennem a tény, hogy így vagy úgy, de ősszel vége a tiszta, meghitt, védett életének. Mostanában emiatt újult erővel próbálok jobb-türelmesebb anya lenni.

P.S.: Ha nem veszik fel fél napra sem, az a B-tervem, hogy keresek neki valami (remélhetőleg nem sokat) fizetős gyerekközösséget heti 2-3 alkalomra.

4 megjegyzés:

Csigamami írta...

Hajrá Csibe! Nem írom, hogy nem is olyan szörnyű az... mindenki másképp éli meg. Én speciel, ha valamiért nem megy oviba (mert mondjuk tovább képzés van a pedagógusoknak) akkor azon szoktam elgondolkodni, hogy anno, mi a frászt csináltam vele és hogy nem őrültem bele az együtt töltött időbe...pedig imádom.... de tizensok órában.... SZEGÉNY ÓVÓNŐK, ÁLDÁS RÁJUK!!! :o)

Majmóka írta...

Én mindig elcsodálkozom, ha a budapesti óvodákról hallok. Itt Kaposváron a fejünket vennék, ha olyat mernénk mondani, hogy maradjon otthon az a gyerek, akinek amúgy is otthon van kistesóval az anyukája. Itt az megy, hogy bevesszük a 2,5 éveseket is. Hihetetlen, hogy ekkora különbség van országon belül. Itt lasszóval fogjuk a gyerekeket /megmondta anno a főnököm, hogy mindegy hogyan, szerezzünk gyereket/, ott meg telt ház van? El nem bírom képzelni, miért megy ez a fővárosban. Nem arról van szó, hogy milyen kevés gyerek születik?
Na, ezt a csontot a végtelenségig tudom rágni.

dorw írta...

a csanákba beveszik "részidőre", de a min. fél napot általában ki kell fizetni egész hétre/hónapra. ennél kevesebbért nem éri meg neki egy helyet lefoglalni a potenciális egész napos gyerek elől.

vidékről sok fiatal költözött/költözik a fővárosba, így arányaiban BP-n több gyerek születik az évek óta változatlan mennyiségű óvodai férőhelyekre.

csibike írta...

dorw: Egy hónap múlva kiderül, merre kell elindulnunk. Remélem, a jó irányba :)

Majmóka: Ez itt egy lakótelep, ahol kismillió gyerek van, egyiket sem irányíthatják át a város másik végébe, és mindenki oda akarja járatni a gyerekét, ahová tartozik :)

Csigamami: Nekem szörnyűbb lesz, mint Andrisnak, ebben biztos vagyok :)